FÓLIÁZOTT AUTÓ VÁSÁRLÁSA ELŐTTI TUDNIVALÓK

FÓLIÁZOTT AUTÓ VÁSÁRLÁSA ELŐTTI TUDNIVALÓK

2017-04-05 11:14:51

Tagek:

Bárki belefuthat karosszéria fóliázott autóba, de ne fordítsunk neki egyből hátat!

 

Régi Hondás és japán autó rajongóként elég régóta aktív felhasználója vagyok az ország egyik legnagyobb márkarajongói oldalának a crxforum.flix.hu-nak. A fórumon belül igen aktív az Autóvásárlás topikja, melyben sokszor megjelennek linkesítve, vagy beidézve cikkei. 
Az elmúlt hetekben is kisebb vita alakult ki egy Civic Type-R kapcsán, mely részben airbrush-sal volt ellátva, részben fóliázva volt, mely alapján páraknak az jött le a mért rétegek alapján, hogy az autó akár többször is átfordult az autópályán. 
Ugyan nem a sajátom volt az autó, sőt egyáltalán nem volt közöm hozzá, de úgy éreztem, hogy akkor ott a felgyülemlő szakmaiságomnak utat kellett adnom, s a fóliázással kapcsolatos néhány tévhitet eloszlassak, melyeket szépen le is írtam, s úgy voltam vele, hogy miért csak a Hondások számára legyen ez elérhető. Ezért ragadtam billentyűzetet, hátha ezzel a rövid kis összefoglalóval megválaszolhatok pár kérdést, hogy mi van akkor, ha karosszéria fóliázott autóba futunk vásárláskor. Írom a lehetőségeket, melyhez mindenképp érdemes festékrétegmérővel felszerelkezni. Miután lemérem, megnézem milyen vastag a fólia és az autón lévő festékréteg:
 
A: Hibátlan a réteg, festve nem volt
B: Nem hibátlan a réteg, több helyen eltér a gyáritól
 
"A" esetén mi lehet a trükk? 
1. 5-8 évnél idősebb, csak csillaggarázsa volt, de legalább napsütéses vidéken, de még legalább évente meg is polírozták legalább egyszer. Tönkre ment a lakk, (jobb esetben) vízbe becsiszolták ha és/vagy ahol kellett a lakkleválás miatt, majd teljes fényezés helyett kapott fóliát.
2. Egyéb okból bemattult a fényezés, vagy apró felületi hibák vannak, amit a fólia még nem ad ki, de a szemet bántja és ezért kapott fóliát, mondjuk rengeteg gépi mosás.
3. Egyszerűen nem volt a tulaj számára megfelelő a szín.
4. Védeni szerette volna az eredeti karosszériát új korától.
5. Elemcserés volt az autó, és nem festették, hanem fóliázták egybe az egészet.
 
"B" esetén:
1. Ótvarék módon, már-már az eladhatatlanság kategóriába esően javítottak, lakkoztak. 
2. Javítás csak alapozó sorig történt, aztán festés helyett kapott fóliát.
3. Elemcserés és festett volt.
 
Mit lehet tenni? Adott 8 általános variáció, hogy miért fóliás az autó. Ezek közül kettő az ami rejtett hibát jelenthet, s csak akkor derül ki, hogy gáz van, amikor az új tulaj szeretné át/kicsomagolni. Így az adásvételibe mindenképp bele kell írni az előző tulajdonos felelősségvállalását, hogy nem hibák eltakargatására végett került föl a fólia, s amennyiben a jelzett probléma fennáll, azért időtől függetlenül vállaljon felelősséget. Ha nincs gond az eltávolítás után akkor nincs gond. Ha kiderül, hogy lakkhibás, bemattult felület lett eltakarva, akkor azért tartsa a hátát az eladó, s nincs kibúvó, hogy már ő is úgy vette. De ha ezeket a problémákat írásba adja az adásvételnél, akkor az alkupozíció és simán együtt lehet vele élni. Illetve, ha nem tetszik a fólia, de gyári értéket tud minden elem (elemcsere nélkül), akkor három lehetőség van. Vagy kicsomagolás adásvétel előtt, vagy megpróbálni a kicsomagolás árát lealkudni, vagy otthagyni az autót.
Ehhez azért tudni kell, hogy mik az autók gyári értékei, vagy ahhoz közeliek. Ez ugye a japán autóknál valamivel vékonyabb, 90-110 mikron közötti, míg a német márkáknál ez 10-20 mikronnal több (legalábbis személyes tapasztalat alapján). A fóliák vastagsága is változó gyártótól és besorolástól függően, ami 50 és 90 mikron között a legáltalánosabb (az airbrush ennek többszöröse lehet a többszörösen egymásra fújt rétegek miatt). Ennek ismeretében így a 200-250 mikronos vastagság még nem jelent feltétlenül hibát.
 
Hátha ezzel sikerült pár embernek segítenem, vagy régóta megválaszolatlan kérdést megoldani.